Tombola

Ma nincs jó hangulatom, sőt rossz a kedvem. Egy csomó mindent szeretnék csinálni, hogy a holnap majd jobb legyen, és igyekszem nem foglalkozni a nehézségekkel - csak akkor, ha itt van az ideje. Ennek ellenére nehéz. Olyan világfájdalom jellegű a dolog.

Van egy vállalkozásom, ami eléggé sok időt és energiát elvesz, de ez a jövőm, errel kell fókuszálnom. E mellett indul egy másik, amibe viszont majd egy kis munkát is kell tenni, és egyelőre nem tudom, hogy hogyan fogom kezelni. Indul egy harmadik is, amibe pénzt kell tenni, de az egyik társ viccének köszönhetően igazán nehézzé vált. Adott egy negyedik, aminek a sorsát le kellene zárni, de még nem lehetséges, viszont változtatni kell valahogy rajta. El kellene mennem édesanyámékhoz is, hogy a postai átirányításokat megoldjam, de ez is csak idő per pillanat, és nem sok kedvem van hozzá.

El kellene kezdeni gyerekneveléses könyveket venni, hogy felkészülten tudjam várni fiam / lányom születését, hogy ne kövessek el egy csomó hibát, amit el lehet követni. Foglalkoznom kellene a keresztfiammal is, mert ő nem tehet a családjában bekövetkezett hüjeségekről, és azt gondolom keresztapának lenni is felelősség.

Ezek szerint a felelősséggel van bajom. Talán túl sok? Vagy a feladat sok? Néha olyan jó lenne, egy kis magány, amikor nem kell 40-50 emberről gondoskodni. Olyan jó lenne néha a csend, amikor azt csinálom amit akarok, és akkor amikor akarom, és úgy ahogy akarom. Ezért kezdtem vállalkozni... De akkor meg miért nem megy? Olyan jó lenne egy kis csend és béke...