Szóval elolvasva gyűlölködő cikkeimet, azon gondolkoztam, hogy ha egy külső - engem nem ismerő - ember olvassa, akkor felteszi a jogos kérdést: Ennek a faszinak meg mi a baja?! Na igen... Az epöl nem dedikált ellenség, ez jött és kész: Ezt osztották - szokták mondani. De mivel analitikus alkat vagyok, ezért gyakran elemzem magam is. Semmi tudományos humbug; józan paraszti énem analizálja az összetettebbik fajtát. (Feltették már azt a kérdést, hogy az analizál szóban miért szerepel a segg??? Naja, homofób is vagyok.)

Az első dolog amikor kívülről megvizsgálom magam, bennem is felmerül: Ennek a faszinak meg mi a baja?! Talán irigykedik valamira? Talán az ócsárolt fennenkölt szabadságra? Hogy azt gondolja valahol legbelül, hogy ezeket az almás cuccokat viselve, talán Ő is elérheti ezt?

Ez lenne a célja, hogy csak úgy kódorogva - sodródva céltalanul a világban, ha arra támad kedve leírja mi van a fejében? És büszke rá, hogy mások meghallgatják - elolvassák véleményét, gondolatait? Nos, igen. Talán. Alma nélkül, mert ehhez nem kell ez. De ismerve az írót jól tudom, hogy ehhez akár hiszitek, akár nem: kurvasok pénz kell. És ha más nem, de az író igenis megdolgozik azért, hogy egyszer, X időn belül, elérheti ezt. Alma nélkül, mert az alma szerintem hívalkodik azzal, hogy mindenki tudja, hogy kurva drága. És azok, akik veszik, nem értékelik a pénzt, mert nem ők keresték meg. Aki saját maga keresi meg a pénzt rá, az tudja, hogy iszonyúan értéktelen és felesleges pénzkidobás.

Ha én analizálnám az írót, ezt gondolnám.